KEHIDAKUSTÁNYRÓL
Kehidakustány településhárom, valamikor önálló falucskából Kehida, Kustány és Barátsziget községekből alakult.
A falu körül meglévőforrások, friss patakok a Zala folyó, az erdők és a rétek, mindezen kiváló természeti adottságok már évezredek óta vonzotta az embereket. A legkorábbi településnyomok a Bronzkor végéről, Krisztus előtt XIV-VIII. századból származnak, Barátsziget területéről.
A Krisztus előtt IV.-III. században pedig a kelták birtokolták e területet. Régészeti leleteket a korból a mai termálfürdő területén találtak.
A rómaiak időszámításunk kezdetén érkeztek. Gazdasági központjuk, villájuk a mai Barátsziget mellet állt, a Zala parton.
A hunok a népvándorlás első hullámával kerültek a vidékre, de állandó települést nem hoztak létre. A kihalt területre a VII. században érkezik egy lovas, nomád nép, az avarok.
Az avarok a falu határában kettő temetkezési helyet is létrehoztak, mindkettőt feltárták.
Honfoglaló őseink900-ban terjesztették ki fennhatóságukat a Dunántúlra. Emlékeiket Kehidakustányhoz legközelebb, Zalaszentgróton feltárt sírokban találtak meg.
Zala megye már a Szent Istváni államalapítás kezdetén kialakult. Írott forrásban először 1009-ben említett Kolon megye területe magába foglalta a későbbi Zala és Somogy megyét, valamint a Drávától délre fekvő Szlavónia egy részét is.
Zala az Árpádok családjához tartozó Koppányé, majd a trónutódlás miatt fellázadt vezér leverése 997. után a királyi hatalomé lett. Felosztásáig központja Balatonmagyaród közelében volt, majd ezt követően a XI- XII. század fordulóján a megyeközpont áttelepült Zalavárra.