Kedves Vendégünk!
Köszöntöm Önt Magyarország egyik legkedveltebb üdülőhelyén, amely 2016-tól a 30. minősített gyógyhelyi település.
Kehidakustány Zala vármegye északi, a Zala folyó észak–déli völgyében terül el. A kedvelt, egyedi turisztikai attrakciókat bemutató település kiválóan alkalmas a nagyvárosi nyüzsgés elfeledésére és a pihenésre. Eddig több mint 8 millióan látogattak el hozzánk, ebből látszik, hogy Kehidakustány rendelkezik valami egyedivel, ami máshol nem található A valaha Deák Ferencnek otthont adó település ma sokak által kedvelt turisztikai célpont, ami megőrizte nyugalmat árasztó hangulatát.
A gyógyfürdő sokrétű szolgáltatásai mellett a szabadidő hasznos eltöltéséhez számtalan lehetőség nyílik, mint pl.: a horgászat, vadászat, lovaglás, múzeumlátogatás, vagy csak egy romantikus séta oxigéndús levegőn, csodálatos természeti környezetben, a szemet gyönyörködtető dombok zöld lankái közt.
A falu és a közeli települések színvonalas vendéglátó egységei kitűnő boraikkal és gasztronómiai különlegességeikkel várják az idelátogatókat.
A Zala völgyében, Kehidakustányban található a hazai gyógyfürdők között kimagasló kalcium-magnézium hidrogén-karbonátos minősítésű gyógyvizünk igazi rekreációt nyújt vendégeinknek. Szabadtéren és fedett fürdőben 36-42 fokos vízhőmérsékletű medencék biztosítják a vendégek nyugodt kikapcsolódását.
A gyógyvizes kikapcsolódás után igazi kultúra- gasztronómiai élményt nyújt a kustányi falurészben található Hagyományőrző Mariska udvar és gyógynövénykert, valamint a település történelmét bemutató Tájház.
Lázár István
Kehidakustány Község Polgármestere
A település története, Kehidakustány a Zala-völgyében:
Az Alsó-Zala-völgyben fekvő Kehidakustány határa kedvező adottságaival már az írott történelmet megelőző korszakokban is vonzotta a megtelepedni vágyókat. Az ezt bizonyító legjelentősebb régészeti emlékek a népvándorlás korából származnak: a magyar honfoglalást megelőző két évszázadban a Kárpát-medencét uraló avarok két temetőjét is feltárták a falu területén.
A községet határoló kellemesen lankás dombvidék kétszáz-háromszáz méteres tengerszint feletti magasságokba emelkedik csupán, ám a helybeliek szemében a magaslatok már szinte hegyek. Ezeknek – és a köztük fekvő völgyeknek – a különlegesen szabályos, észak-déli futása talán a terepen is érzékelhető, a térkép fölé hajolva pedig egyértelműen bizonyítható.
A falu körül meglévő források, a friss vízű patakok, a Zala folyó, az erdők és a rétek, mindezen kiváló természeti adottságok már évezredek óta vonzották az embereket.
A település valamikor 3 önálló részből állt: Kehida, Kustány és Barátsziget.
A legkorábbi nyomok a bronzkorból származnak, Barátsziget területéről, a Kr.e. XIV-XVIII. századból.
Régészeti leletek alapján bizonyítható, hogy Krisztus előtt, a IV-III. században pedig kelták lakták a területet. Ezen leleteket elsősorban a termálfürdő területén találták meg.
A rómaiak időszámításunk elején érkeztek a településre, gazdasági központjuk, villájuk a mai Barátsziget mellet állt, a Zala partján.
A hunok a népvándorlások első első hullámával kerültek a vidékre, de állandó települést nem hoztak létre.
A kihalt területre a VII. században érkezik egy lovas, nomád nép, az avarok. Az avarok két temetkezési helyet is létrehoztak, ezeket pedig az ásatások során feltárták.
Honfoglaló őseink 900-ban terjesztették ki fennhatóságukat a Dunántúlra. Emlékeiket Kehidakustányhoz legközelebb Zalaszentgróton feltárt sírokban találtak meg.
Zala az Árpádok családjához tartozó Koppányé, majd a trónutódlás miatt fellázadt vezér leverése, 997. után a királyi hatalomé lett. Felosztásáig központja Balatonmagyaród közelében volt, majd ezt követően a XI- XII. század fordulóján a megyeközpont áttelepült Zalavárra.
Zala megye már a Szent Istváni államalapítás kezdetén kialakult. Írott forrásban először 1009-ben említett Kolon megye területe magába foglalta a későbbi Zala és Somogy megyét, valamint a Drávától délre fekvő Szlavónia egy részét is.
Kehida nevét először 1232-ben említik, ekkor ülésezett itt az első nemesi bíróság. Tekintetbe véve, hogy a környéken nem volt olyan központi hely, amely alkalmas lett volna arra, hogy a megye központi helyének nevezzék ki, ezért Kehidát, mint a megye legideálisabban fekvő települését elkezdték központi nemesi gyűlésekre használni.
Kehida az 1200-as évek végéig a Koppányi család birtoka volt, majd később Kőszegi Miklós nádor foglalta el. Kőszegi Miklóstól 1319-ben kobozta el Károly Róbert, és a Kanizsai családnak adományozta. A Kanizsai család volt a település birtokosa egészen 1523-ig, amikor Kanizsai László Háshágyi Dénesnek adományozza Kehidát.
A török megszállások idejét ez a település sem élte túl, 1588-ban lerombolták a várat, amely addig védte. Ennek köszönhetően Kehida majdnem teljesen elnéptelenedett.
A Deák család házasság révén került Kehidára, 1757-ben Deák Gábor feleségül vette Hertelendy Annát. Ezt követően a falu neve összefonódik a Deák családdal, különösképpen Deák Ferencet emlegetik, aki Kehidán élt hosszabb ideig, 1808 és 1854 között.
Kustány nevének első okleveles, írásos említése 1181-ből való. Ekkor találkozhatunk először Kustány (Custan) elnevezéssel. A falu akkoriban királyi és nemesi birtok volt.
A település az 1400-as években több falura oszlott: Egyházaskustány, Felsőkustány, Alsókustány. A két utóbbi névalak a mai napig él a közbeszédben. Később Boldogasszony Kustánynak is nevezték. A faluban nemesi kúriák is álltak. A török hódoltság és mészárlások alatt a települést elpusztították. A XVII. századra kezdett el újra benépesedni és fejlődésnek indulni.
Kustányt 1977-ben egyesítették Kehidával, azóta Kehidakustány a település hivtalos neve. Kehidakustányt nyugatról Kehida, keletről Kustány, északról Barátsziget falurész alkotja.
Kehidakustány ma már Magyarország egyik legkedveltebb üdülőhelye, amely 2016-tól minősített gyógyhelyi települési rangot visel.