Kehidakustány

Kedves Vendégünk!

Köszöntjük Kehidakustányban. A település Zala megye északi, a Zala folyó észak – déli völgyében terül el. A valaha Deák Ferencnek otthont adó település ma sokak által kedvelt turisztikai célpont, ám megőrizte nyugalmat árasztó hangulatát. A gyógyfürdő sokrétű szolgáltatásai mellett a szabadidő hasznos eltöltéséhez számtalan lehetőség nyílik, mint pl.: a horgászat, vadászat, lovaglás, múzeumlátogatás, vagy csak egy romantikus séta oxigén dús levegőn, csodálatos természeti környezetben, a szemet gyönyörködtető dombok zöld lankái közt. A falu és a közeli települések színvonalas vendéglátó egységei kitűnő boraikkal és gasztronómiai különlegességekkel várják az idelátogatókat.

Kehidakustány története

Kehidakustány Zala megye északi részén, a Zala folyó észak-déli völgyében, annak két partján (a nyugatin Kehida, a keletin Kustány községrész ) terül el.

A Kehidakustány elnevezés a korábban önálló két település Kehida és Kustány összevonásával alakult ki. Kehidakustány területén legkorábban a bronzkorban alakult ki állandó település. A községben két gazdag temetőt is feltártak. 1941 előtt három község volt a mai Kehidakustány területén : Kehida, Kustány és Barátsziget.

Első említése 1232-es, amikor is itt ülésezett az ország első nemesi bírósága. A 13. és 14. század során több oklevél is készült itt, illetve több megye – illetve nádori gyűlés színtere volt. Legnagyobb birtokosai 1322 –ig a Koppányi, majd a Kanizsai család volt, de a Hédervári és a Szentkirályi család is rendelkezhetett némi földterülettel.

Barátsziget 1941-ben lett Kehida része. Kustány Kehidához hasonlóan az Árpád-korban alakult ki mint részben királyi birtok. Első említése 1275-ből való. A 16.században a török támadások folyamatossá váltak, így 1554-ben a földesurak erődítménnyel látták el udvarházukat, majd később jelentős várrá alakították azt. Védelmi funkciót 1588-ig láttak el sikerrel, amikor is a törökök Kanizsát megkerülve végigrabolták a Zala völgyét elpusztítva többek között Kehidát is.

A két falu a 17. század elején lassan ismét benépesült. 1681-ben a Hertelendy család lett a falu földesura. Birtoklásuk ideje alatt a 18. század elején iskola nyílt,ahova a kustányiak is jártak.

1757-ben házasulás révén jutott a Deák család tulajdonába a település, és az 1854-es eladásáig náluk is maradt. Ekkor Széchenyi Ödön vásárolta meg Deák Ferenctől, majd adta tovább a Beronyi bankárcsaládnak, akiktől végül a Károlyiakhoz került.

A vasút 1895-ös megérkeztével komoly polgárosodási folyamat indult meg Kehidán. 1924-ben a részben kiparcellázott Károlyi-birtokon egy mezőgazdasági iskola nyílt meg, amely a környék egyedüli kistelepülésen működő középiskolai létesítménye lett. A 70-es években megszűnt a környéket kiszolgáló vasútvonal, illetve 1977-ben a mezőgazdasági szakiskola is.

A két település egyesülésére 1977-ben került sor. Kehidakustány számára komolyabb gazdasági fejlődést a termálfürdő kiépítse hozta, melynek révén jelentős idegenforgalmi és vendéglátó hálózat épülhetett ki.